Négy és fél éves előkészítés után elérkezett a kivitelezés, 2015-re pedig elkészül a Mályvádi árvízi szükségtározó. A munkálatok már javában zajlanak, pénteken ünnepélyes keretek között az alapkőletétel is megtörtént. A 100%-os támogatottságú, 7,5 milliárd forint keretösszegű projektnek köszönhetően 2015-re fejeződik be a kivitelezés.
A munka végre ténylegesen elindult, nyáron kötötték meg a támogatási szerződést, lőszermentesítették a területeket, így valóban már csak a kivitelezéssel kell foglalkozni, 2015-re készül el a szükségtározó. A cél tiszta és világos: az árvízi biztonság növelése, az itt élők biztonságának fokozása, és az árvízi kockázatok csökkentése - tudatta Molnár Béla, OVF főigazgatja.
Fontos feladat a Fekete-Körös bal partján fekvő, 75 millió m3 kapacitású Mályvádi árvízvédelmi szükségtározó meglévő megnyitási helyének korszerűsítése. Ezzel a korábbi robbantásos technikát korszerű, nyitható és szabályozható nyitással válthatják fel, kialakítanak egy új felső megnyitási helyet, valamint töltést is magasítanak.
Számunkra, Körös-vidéken élők és vízgazdálkodással foglalkozók számára fontos nap a mai, hiszen a Körös heves vízmozgását kezelni kell, a veszélyhelyzeteket meg kell oldani, és az emberek biztonságát fokozni kell. A '66-os, '70-es, '74-es árvizek tapasztalatából tanulva készül el a víztározó. A 80-81-es és a 95-96-os árvizek idején robbantással megnyitottuk már ezt a víztározót, ami akkor nagy segítséget jelentett, de jobb, korszerűbb megoldásra volt szükség – mondta Bak Sándor, a KÖVIZIG igazgatója.
Hozzátette: 4,5 éves előkészítési folyamat után jutott el a beruházás a mostani pontig, hogy a tényleges munkálatok is elkezdődhetnek, és ez a védmű kulcslétesítmény lehet az árvízi védekezésben. A megvalósulás tehát karnyújtásnyira van, és az ünnepség akár születésnapi ajándék is lehet a szakmában dolgozóknak, mivel Gyulán 1953. október elsejétől működik Vízügyi Igazgatóság.
A szükségtározó fontossága abban rejlik, hogy egy esetleges árvíz esetén a vizet a folyómederben tudják tartani és képesek legyenek az árvízcsúcsokat csökkenteni. Ehhez azonban szükséges a tározó. Korábban úgy tudták a víztömeget csökkenteni, hogy robbantással megnyitották az utat a víz előtt, és elárasztották a környező, nem lakott területet. Azonban a helyzet rendeződése után vissza kellett állítani az eredeti állapotot, aminek magas volt a költsége, és jelentős energiabefektetést jelentett, továbbá nem tudták a kiengedett víz mennyiségét befolyásolni. Ez most szabályozható, tervezhető lesz. Mindemellett a töltést megemelik, ezzel a tározó méretét is megnövelik, és így nagyobb árvízcsúcsok is levezethetők.
- Nem vagyok szakavatott a témában, de azt látom, hogy a tározóra nagy szükség van. A 2010-es tiszai és a 2013-as dunai árvíz jut eszembe, ami a komoly védekezés ellenére jelentős károkat okozott. Ha 1970 júniusában, amikor a Fekete-Körösön levonult az árvíz, akkor a folyó átszakítja Békésnél vagy Körösladánynál a gátat, akkor csak a fák teteje látszott volna ki a vízből. 1974-ben három árhullám is levonult a Körösön, akkor robbantással nyitották meg a Mérges és a Mályvádi tározókat, ezzel védve meg a lakosságot – emlékezett vissza dr. Kovács József, Békés megye 2. számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselője.
Elmondta, hogy a tavaszi hóolvadás és az esőzés hevesen vágtat le a Kárpátokból. Ezt a helyzetet súlyosbította az ember a beavatkozásaival, az erőirtással, a folyókanyarulatok levágásával, mindezzel a víz folyási sebessége is megnőtt. Míg régen 2-3 nap alatt ért el bennünket az árhullám, ez ma 24 órára csökkent.
A projekt tehát a végfázisába ért, az alapkövet is elhelyezték a területen az illetékesek. Az utókornak címzett kapszulába a kivitelezés tervét, a jelenlegi állapotot dokumentáló fotókat és egy üzenetet tettek, amelyet az érintettek kézjegyükkel is elláttak. A munka gőzerővel folyik, és ha az időjárás is megfelelő lesz, akkor 2015. június 30-áig el is készül a szükségtározó.
Forrás: http://hir6.hu/cikk/88695/nem_kell_tobbe_robbantani_epul_a_szuksegtarozo